2011. január 27., csütörtök

Szülői értekezlet

Tegnap volt a második féléves szülői értekezlet az iskolában. Sajnos ez nem valami konkrét, manapság a gyerekek személyiségi jogai miatt nem mondanak az egyes gyerekekről semmit, csak általánosságokat az egész osztályról, a második félév programját, statisztikai adatokat. Azért amikor az egész osztályra jellemző problémákat sorolták, nagyjából be tudtam sorolni Marcit, hogy mi vonatkozik rá. Aki nem bír meglenni mozgás nélkül, és be nem áll a szája, meg nem cserél zoknit tornaórára, az az én fiam. Aki trágárul beszél, nem tud olvasni vagy fejben számolni, az meg nem :) 
Általában jó félévi eredményeik lettek, a nyelvtan és a matek gyengébb. Van a falon egy nagy papírcsiga, a háza be van osztva és meg van számozva egytől százig, kis korongokat mozgatnak rajta a gyerekek neveivel a százas irányába. Azt ábrázolják rajta, hogy kinek hány ötöse van. Nagyjából húsz körül csoportosulnak a gyerekek, aztán 30-40 körül egy újabb, lazább csoport van, majd Marci az 58 ötösével az első a fiúk között, két kislány pedig elhúzott, egyikük hatvan feletti, másikuk nyolcvannál is több ötössel. Lesz még a tanévben több bábszínház-látogatás, kirándulás, sportnap, gyereknap, és június 10-től vakáció :) Jövőre pedig más kiadó könyvcsomagjából fognak tanulni, már lesz fogalmazás, informatika és idegen nyelv is.

2011. január 24., hétfő

Sporthírek

Adásunkat megszakítjuk, sürgős bejelentenivalónk van: az úrhidai focipályán Meztelenek:Sárgák 4:2, gólkirály Hanti Márton!  :)
(Meztelenek, értsd az a csapat, amelyik nem visel láthatósági mellényt :) )

Egykor és most

Marci egyetlen dédnagypapája igazi legenda, amilyenről minden kisfiú álmodik: hajóskapitány volt a Dunán! Mi, unokák mind voltunk legalább egyszer matrózok vagy parancsnokok farsangon :) az ő kapitányi sapkájában és pipájával. Most is előkerültek a sapkák, Bence kölcsön is kért egyet az ovis farsangra. Marci is felpróbálta. Ilyen a Dédipapa most a sapkájában:

És ilyen Marci:

Kerestem Papáról is fiatalkori képet, hátha valamilyen tablóról, könyvből feltették a netre, de nem találtam. Remélem, így is elhiszitek, hogy ezt a képet látva Marci megdöbbentően hasonlít rá!

2011. január 19., szerda

Nagy nap ez mai

Ma kapta meg Marci a másodikas félévi értesítőjét. Ez még szöveges, ez ilyen vegyes év, már kapnak jegyeket, de a félévi bizonyítvány szöveges (az általam korábban szidott, sablonból kiválogatott mondatokból álló) és majd az év végi lesz rendes, osztályzatokkal teli bizonyítvány. Nagyon szép, olyan büszke lettem rá :) Nem írom le szó szerint, csak röviden:
Magatartás: változó (3) (magatartásból és szorgalomból van jegy, abból már tavaly is volt): gyakran kerül konfliktusba társaival (de már nem verekszik!) és egyúttal együttműködik velük, és szeret, tud együtt játszani velük, szóval ez kissé ellentmondásos, de mindenképpen jobb a tavalyinál.
Szorgalom: példás (5) ehhez nincs mit hozzáfűzni :)
Magyar nyelv és irodalom: minden szegmense - beszéd, "kulturált nyelvi magatartás", szókincs, olvasás, helyesírás jó, az íráskép nem szép, de az az igazság, hogy én egy balkezes kisfiútól nem is várok gyöngybetűket. Kanyarítsa őket szabályosan, legyenek meg a betűk, legyen olvasható, de ha ez nem sikerül szép gömbölyűre, hát istenem.
Matematika szuper, mindent jól tud, önálló, érdeklődő :)
Környezetismeret szintén, tájékozottsága átlagon felüli.
Rajzból azt írták, hogy érdeklődése visszafogott, változatosan használja a színeket, ami fejlődés a legutóbbihoz képest, a rajzeszközöket megfelelően használja. Viszont nem kreatív, inkább az utasításokat követi - azt hiszem, kicsit eltér a kreativitásról alkotott fogalmunk az iskolával :)
Technika: kézügyessége fejlesztésre szorul - ebben egyetértek - de a tanult anyagokat, megmunkálásukat pontosan ismeri, az eszközöket megfelelően használja.
Ének-zene: a dalokat önállóan énekli, énekhangja tiszta, ismeri a dalok dallamát, szövegét. Ennek nagyon örülök :)
Testnevelés: itt nagy a fejlődés azon a téren, hogy a szabályokat végrehajtja, megtartja és a csapatjátékokban együttműködik. Tavaly még kevésbé tudta kontrollálni hatalmas mozgásigényét. A terhelést kiválóan bírja.
Karate: jó a hozzáállása a technikák teljesítéséhez, alapvető mozgáskészsége kiemelkedő :)
Dicséretet kapott olvasásból, énekből és testnevelésből. Nagyon büszke vagyok rá. És mindezek után ebéd közben kiesett a nyolcadik foga :)

2011. január 18., kedd

Egy hétvége apánál, a Pókember meg a rajz

Marci másik testvérének, Katának szombaton volt az első születésnapja. A hétvégét apjáéknál töltötte, volt szülinapozás, torta, vendégség, minden, ami kell, Kata ügyesen szétkente a tortáját. Pénteken iskola után Apa ment érte, és hétfőn iskola után jött haza. Azt mesélte, hogy nagyon érdekeset rajzoltak: akváriumot kellett festeni hínárral, növényekkel, kavicsokkal, aztán kaptak halsablont, azt ki kellett vágni, zsírkrétával duplán kiszínezni, és a felső rétegbe mintákat karcolni, hogy alatta látsszon az alsó réteg. A múltkori kettes után erre hármast és négyest kapott :) a vágásra hármast, a festésre négyest, aminek nagyon örültem, mondtam neki, hogy ezek szerint javított rajzból, tök jó!
Itthon két csomag is várta: az egyiket Regő keresztszülei küldték, még elmaradt karácsonyi ajándék volt, és két újabb Hot Wheels autót rejtett. A másik postán érkezett, és a régóta vágyott Pókember-jelmez volt benne. Marci körülbelül ötéves kora óta Pókember akar lenni a farsangokon, de hol én nem engedtem, hol pedig nem mehetett farsangra - konkrétan tavaly, a beírásai miatt. Ebben az iskolában az a szokás, hogy akinek három beírása van egy időszakban, az a következő közösségi programon - farsangon, kiránduláson - nem vehet részt. Szerintem elég gáz, de ez van. Főleg azért gáz, mert Marcinak most is van két beírása, az egyik arról szól, hogy hógolyózni merészelt. Szörnyű, nem? De amúgy sem egy megfelelő pedagógiai módszer a közösségtől való eltiltás. 
Na mindegy, elkalandoztam, a lényeg, hogy megjött a Pókember-jelmez, amit idén végre beszereztem. Az otthon készített jelmezek híve vagyok, de ilyet nem mernék vállalni. Ilyen lett:



Regő mindig belelógott a képbe :) Aztán az is kiderült, hogy a pókemberek is járnak vécére, szeretik a sajtos-tejfölös tésztát, és bizony a Pókembernek is kell leckét írni, de egész jól tud szorzótáblát tanulni :) És mivel a Pókember egy szuperhős, mindentől megvédi az ő kisöccsét:

2011. január 10., hétfő

Konyhatündér

Ha valaki amiatt sajnálkozik, hogy fia lett, mert a fiúkkal nem lehet együtt főzőcskézni, alkotni a konyhában, annak itt az ellenpélda. Marci igazi konyhatündér, biztos, hogy többet segít a konyhában, mint én ilyen idős koromban anyukámnak, pedig én már akkor is lány voltam :D Főleg azt szereti, ha süteményt sütünk, legfőképp pedig azt, ha kézzel kell összegyúrni a tésztáját. Sok receptben szerepel, hogy késes robotgéppel kell összegyúrni vagy kenyérsütőgépben megdagasztani a tésztát - nekünk egyik sincs, de kár is lenne érte, kifejezett örömöt venne el Marcitól. Örömteli program neki, ha mondom, hogy ma sütünk valamit, ha hétköznap találom ki, akkor meg kell várnom, amíg hazaér az iskolából, nehogy nélküle kezdjek el tésztát összeállítani! Mellesleg közben megtanul mérni, kicsit matekozni, számolni, és még a dolog kémiája is érdekli. Nekem pedig öröm, hogy hogy szereti csinálni, és hogy segít. Jön oda, hogy "de mindent én csinálok!" :). Van saját köténye is. Ezt a kuglófot például teljes egészében egyedül állította össze. Néhány kép a cukrászkodásáról:
Croissant-t ken tojással:
 

A tésztás kezeket, habverőket le is kell nyalni :)

Vakondtúrás-torta készítése:

Mézeskalács-gyúrás:

És a legutóbbi, a kuglófsütés és -kóstolás:

2011. január 3., hétfő

Készítsd el a saját vulkánodat!

Erre a bejegyzésre két napig készültünk Marcival :). Kapott ugyanis egy vulkánkészítő játékot karácsonyra, ilyet:

Kép a google-ról, remélem, nem haragszanak meg érte :) A csomag tartalmaz két csomag gipszet, egy összerakható műanyag öntőformát, festéket, vicces kivágható ábrákat, egy angol nyelvű és egy (hibás) magyar nyelvű leírást. Utóbbi fele adag gipsszel készítené, nem biztos, hogy sikerülne. Tegnap elkészítettük a hegyet, amiből majd a vulkán lesz, most erről következik egy fotósorozat:
Először is összerakjuk az öntőformát, kimérjük a gipszet és hozzáöntjük a megfelelő mennyiségű vizet:

Kevergetjük-kevergetjük, amíg egynemű és buborékmentes nem lesz:

Aztán beleöntjük a fejre állított formába, és körülbelül félórán át hagyjuk száradni. Én a biztonság kedvéért megkértem Marcit, hogy húzzunk még rá tíz percet, és íme a hegyünk:


Van benne egy kupak, aminek a vulkánná válásban még fontos szerepe lesz :) Ezután feltesszük a szekrény tetejére, és még 24 órát várunk a teljes szilárdulásig. Szerencsére nálunk a 24 óra lejárta pontosan arra az időpontra esett, amikor ma Marci hazajött az iskolából, így gyorsan megebédeltünk, és már folytattuk is a munkát, az oroszlánrésze persze Marcié. Tehát a dobozban található festékkel kifestette a hegyet szürke sziklákkal és piros-narancs lávaömlésekkel. A végén én is átmentem rajta egy kicsit, ahol fehéren maradtak egyes helyek.


A második képen Marci épp azt mondja, hogy "sajt", hogy ne azt mondja, hogy "csíz" :D. Itt látható a kész vulkán is. Most jön a kitörés! A vulkán kürtőjébe, ami a már említett kupak, amibe egy kiskanál szódabikarbónát, egy csepp mosogatószert, egy kis piros festéket teszünk, majd öntünk hozzá egy kiskanál ecetet. Vigyázat, ébredezik a vulkánunk! Mint kiderült, egy kiskanál ecettel nem sokra megyünk, de azt írja a leírás, hogy nyugodtan öntsünk hozzá több ecetet. Érdemes még az ecet előtt összekeverni az anyagokat, ha tényleg piros lávát szeretnénk, erre is csak körülbelül a harmadik kitörésnél jöttünk rá. Ezek a legjobb fotók az öt-hat kitörésünk közül:


Nagyon érdekes, okos és kreatív játék. Ha valaki ért hozzá, hogy mi történik az ecet és a szódabikarbóna között, kérem, hogy ossza meg velünk! Köszönöm!

Utolsó nap

Tegnap volt a téli szünet utolsó napja, hivatalosan már nem is az, hiszen ez már csak a hétvége volt. Eredetileg el akartunk menni szánkózni valami havas helyre. A legközelebbi ilyen Eplény, ahol ugyan 50 centi havat jeleznek, de mivel a környéken ezzel ellentétben mindenhol 0-1 centit, így azt gondoltuk, csak a sípályát hóágyúzzák, ott meg nem tudtuk, lehet-e csak így egyszerűen szánkózni, meg nem is voltunk elég jól ahhoz, hogy ha lehetne, akkor egy napot a hóban töltsünk... szóval ehelyett benti játékokkal telt a nap. Marci ezt találta ki építőkockából, hogy Regő ne rombolja le:


Kirakta a kis sárga kockákból a számokat, ahogy a dobókockán vannak és még tovább :)
Előtte meg utána, ha már nem mentünk szánkózni, a lakásban húzta körbe-körbe Regőt az új bobjában :) Nem tudnám jól elmagyarázni a lakás alaprajzát, de a lényeg, hogy van remekül körbejárható hely benne:


Jól elvoltak egy ideig :) Ma újra iskola volt, és sajnos Marci hazahozta az első kettesét rajzból. Szerintem eleve hülyeség a készségtárgyakat osztályozni, pláne kettessel, pláne Marcinál, akinél tudjuk, mennyire nem szívesen rajzol. Nem tulajdonítottam neki jelentőséget, nem akartam letörni Marcit, meg alapvetően egyébként sem tulajdonítok a jegyeknek nagy jelentőséget. Marci szerint azért kettes, mert a Téli élményem című képre lerajzolta a karácsonyfát, meg mögé az íróasztalunkat, és ez nagyon kis helyet foglalt el a lapon. Azért annyit mondtam neki, hogy próbáljon jobban kidolgozni rajzokat, hiszen az év elején jobban ment, sorban romlott le, 5-4-3- és most 2. Vagy a tavalyihoz képest látott fejlődést osztályozták év elején, és ahhoz képest ténylegesen visszaesés van? Majd megnézem a rajzait szülőin vagy fogadóórán.

2011. január 1., szombat

Marci szilvesztere

Hazajött végre Marci :) Már nagyon hiányzott! Jót szilveszterezett apánál, életében először fennmaradhatott éjfélig. Voltak a városban, láttak koncertet, trombitált, kapott pókemberes álarcot, otthon kártyáztak, ettek-ittak, volt vicces fejfedőjük, szóval elmesélés alapján igazi szilveszteri buli volt :) Itthon még utószilvesztert akart csapni, úgyhogy trombitálhatott, hallgattunk zenét, Regővel nevetve rohangáltak, és szilveszteri vacsorát kapott :) Holnapra még kitalálunk valami jó kis programot, aztán hétfőtől iskola.

Boldog új évet mindenkinek!