Elmaradt Balatonos képek

Marci fürdik:

Óriáscsúszdán:

Strandolás

Jó pár napja nem írtam semmit, a múlt hetünk nem volt mozgalmas. Marci a mamánál nyaralt, mi pedig itthon éltük az életünket, igazából csak a kertben jártunk, medencéztünk, játszottunk, küzdöttünk a szeparációs szorongással és a fogakkal, ahogy eddig is.

Szombaton viszont lementünk Marci után Ságvárra, és délelőtt a siófoki strandon értük utol a keresztszüleivel meg az unokatesóival, azaz a nővéremékkel. Meg se lepődött szinte, ez már nem az a korszak, amikor rohanva ugrik a nyakamba - de azért amikor szóvá tettem, hogy ide se szalad, amikor egy hétig nem látott, azért kaptam egy nagy ölelést, meg mondta, hogy azért hiányoztam egy kicsit, meg Regő is. De szerencsére nagyon jól érezte magát.

Gyakorlatilag a szombat és a vasárnap úgy telt, hogy reggeli után mentünk Siófokra a strandra, ebédre és a kisebbek alvására vissza Mamáékhoz, majd újra a strandra és vacsorára haza. Marci már nagy strandoló, nem kell félteni, egyedül is bemegy a vízbe partközelbe, felnőttel pedig egész messze is. Tanulgat úszni, labdázik, pancsol, fröcsköl, nagyon élvezi. Bence félősebb és fázósabb, Márk megint az a kategória, aki élvezi és nem érdekli a víz hőmérséklete. Regő pedig szombaton találkozott először a Balatonnal.

Marcit sikerült meggyőzni, hogy szeretni fogja az óriáscsúszdát. Két éve még az volt a feladat, hogy lebeszéljük róla, mert csak hatéves kor felett lehet használni, és ez annyira sikerült, hogy most már nem mert csúszni. Attól félt, hogy a leérkezéskor beleesik az érkezők által kivájt iszapgödörbe, és elnyeli a víz. Megnéztük a vízből, hogy van ugyan gödör, de ott is csak a melléig ér a víz, aztán csúsztunk kettőt együtt, és nagyon élvezte :) másnap már négyet csúszott egyedül, én pedig az érkezési oldalon vártam a vízben.

Második osztályba léphet

Marci befejezte az első osztályt, nagyon büszke vagyok a nagyfiamra :) Magatartás változó, szorgalom példás, olvasásból dicséret, összességében jól megfelelt, és akármilyen bizonyítványt is kapott volna, becsülettel és tisztességesen teljesítette az első osztályt, ami nagy mérföldkő.

Tegnap délután volt az évzáró a ballagással együtt az iskolaudvaron, Marci most nem szerepelt. Végigvártuk a hetedikesek, nyolcadikasok műsorát, az igazgatónő hihetetlenül sablonos beszédét, aztán a polgármesterét, amely már eredetibb volt, jutalomkönyv-osztást, statisztikák felsorolását, aztán lehetett az osztályba vonulni bizonyítványosztásra. Most elsőben még a szülők is bemehettek, esetünkben a kistesók is.

Marci szépen átvette a bizonyítványt, ami eléggé más, mint a mi gyerekkorunkban, inkább a diplomámra hasonlít :) kapott még hozzá egy kifestőt, aztán elbúcsúztunk a többiektől, fényképezkedtünk egy kicsit, és kitört a vakáció!!!

Aranyérmes

A mai nap másik nagy eseménye, hogy Marci iskolájában sportnap volt, mindenféle versenyekkel, kötélhúzás, futás, iskolakörszerűség, kidobó, satöbbi, és az én ügyes kis nagyfiam aranyérmet nyert!!!! :-) Igazából maga sem tudja, hogy konkrétan miben, mert azt mondja, több mindenben első lett, és a kidobóban is ő maradt utoljára, de a végén csak felsorolták, hogy első, és kapta az érmet :) Sebaj, ettől függetlenül nagyon büszkék vagyunk rá!!! :)

Regő névnapján

Marci ezt a hétvégét az apukájával tölti, ezért ő már csütörtök este megköszöntötte Regőt - mert péntek este sem volt már itt, és az ő ajándéka egy speciális esti ajándék. Amikor mondtam neki, hogy névnap lesz, maga mondta, hogy ő is szeretne venni ajándékot a kisöccsének a saját pénzéből, nagyon büszke voltam rá :) Némi segítséggel egy fürdőjátékot választott, egy bálnát:

Pünkösdi hétvége

Nagyon jó kis hosszúhétvégénk volt :) Pénteken kezdtük, mentünk Ságvárra anyuékhoz, odajöttek a tesómék is a két kisfiúval. Szombat délelőtt bementünk Siófokra hajóállomáson, mólón sétálni, Dédipapát elvinni ebédre, még fagyiztunk is. Ekkor láttuk, hogy Pünkösd alkalmából akciós a sétahajózás, úgyhogy vettünk is délutánra jegyeket, és ebéd meg alvás után visszamentünk sétahajózni. Nagyon szép volt, mindegyik gyereknek nagyon tetszett.

Utána még játszótereztünk, Regő aludt a babakocsiban, majd amikor újra hazamentünk Ságvárra - egy újabb fagyi után :) - a nagyszülők még elvitték Marcit és Bencét sárkányt eregetni.

Vasárnap reggel korán keltünk, és elindultam Regővel haza Úrhidára az apjáért, meg csomagokat kitenni, és következett eddigi élete legnagyobb kirándulása: Gyűrűfűre utaztunk. Ez Szigetvár közelében egy korábban kihalt falu, amit egy alapítvány és valami újba kezdő emberek keltettek életre: ökofalut alakítottak ki. A Tündérmajor nevű juh- és kecskefarm nyílt napjára mentünk, mert anyukámék is készítenek kecskesajtot, és kíváncsiak voltak, mások hogyan csinálják, és hívtak minket is. Marcit ők vitték Ságvárról, ott találkoztunk. A hely a Dél-Zselicben gyönyörű, világtól elzárt, dimbes-dombos, a dombokon tanyák, körben pedig mindenfelé állatok legelésznek. Jól éreztük magunkat, én főleg Regővel sétálgattam, hol ebbe, hol abba hallgattam bele, Péter a házigazdát hallgatta és követte mindenhova, Marci gyerekekkel ismerkedett, Regő aludt, játszott, evett, nagyon ügyes volt.

Mandulagyulladás

Marci sajnos beteg, tüszős mandulagyulladása van, amennyire lehet, elkülönítem most őket, remélem, Regő nem kapja el! 

U.I. emlékszem, ez volt Marci legdurvább betegsége az utóbbi időben. Egy napot teljesen átaludt, az antibiotikumot pedig először kihányta. Aztán szerencsére gyorsan meggyógyult, és azóta olyan kevéssé érzékeny a torka, hogy már többször volt úgy nagyon csúnya, piros, gyulladt, hogy nem is fájt neki.

Hetedik szülinap

Bizony, az én nagyfiam 2010. március 2-án hétéves lett. Ez nagy szó! :)

2003. március 2-án, reggel 9:15-kor született Budapesten, a MÁV kórházban (ami egy akkor még önállóan létező, bababarát kórház volt). 3380 g súlyú és 54 centi hosszú volt. Ma olyan 25 kg és 125 centi körül van :-)))) 31-32-es lába van és már két felnőtt foga, meg még kettő, ami mozog. Elsős, okos, ügyes, ír, olvas, számol. Nagyon büszke vagyok rá.

A szülinap alkalmából kimenőt kapott az iskolából, és elmentünk Budapestre, a Csodák Palotájába. Pont Marcinak való élmény volt, nagyon élvezte, észre se vette, mennyire elfáradt. A fizikai részét nem mindenhol értette vagy nem mindenhol érdekelte, viszont egy csomó élmény kimaradt volna, ha akkor jövünk, amikor ezek már mennek, mert több kipróbálható "játék" 30 kg alatti gyerekeknek való volt. A kockakerekű elektromos autóval, ami egy kis Polskiból átalakítva, amivel a fiam elvitt engem és az öccsét egy körre. Engem kettőre is :)

Aztán otthon volt még torta, anya sütötte - mármint én -újragyulladós gyertyákkal, és volt persze ajándék is :) Meg egy liter Fanta, mert ilyesmit egyébként nem iszunk :) Akit érdekel a recept, szóljon, felteszem, nagyon könnyű és nagyon csokis torta!

Boldog szülinapot, Marci!!!

Nevelési tanácsadó még egyszer

Marcival ma mentünk volna nevelési tanácsadóba, mentünk is, csak ott derült ki, hogy anya elnézte, és négyre mentünk, amikor háromra kellett volna... úgyhogy új időpont február 15-e. Remélem, addigra kezd tavaszodni!

Nevelési tanácsadó

Marcival kapcsolatban hétfőn megyünk nevelési tanácsadóba, problémái adódtak az iskolában, eleven, szerintem túl okos, nem tudják lekötni. Remélem, adnak jó tanácsokat!

Karácsony 2009

Regő életében a tavalyi volt az első karácsony. Idén a Jézuska egy szép zöld fenyőt hozott nekünk, amit Marcival együtt díszítettünk, míg Regő aludt. Ez először volt így Marci életében. Aztán, amikor készen voltunk, felöltöztünk ünneplőbe és kimentünk, elvégre a fa is olyankor érkezett, amikor nem voltunk a szobában. És nemsokára csengőszót hallottunk, és ahogy visszajöttünk, tele volt ajándékokkal a fa alja :) Marci nagyon sok mindent kapott, társasjátékot, legót, könyvet, filmet, Regő pedig Adamo hintát. Nagy szemekkel nézte a fényeket :)

25-én Marci az apukájánál volt, mi pedig nem nagyon csináltunk semmit. Lustálkodtunk, filmet néztünk, Regővel játszottunk, pihentünk, szép nap volt.

26-án pedig Ságvárra utaztunk a nagyszülőkhöz, találkoztunk az unokatesókkal is. Természetesen oda is jött a Jézuska, volt nagy öröm és ajándékbontás, viháncolás, játszás ott is. Mamáéknál töltöttünk 4 napot, aztán itthon folytattuk a téli szünetet, még sok-sok nap volt vissza. Játszottunk egymással és az ajándékokkal, pihentünk. Marcit nehéz lefoglalni, hihetetlen mozgásigénye van, kint meg sajnos sokszor volt szél és erős hideg. 17 nap szünet volt, kicsit sok volt most szerintem barátok, rendszeres elfoglaltság nélkül az idő, de élvezte azért.

Oltásokról

Regő kéthónapos oltása után nagy dilemmába estem... ha már oltásoknál tartunk, Marcinál szóba került, hogy beoltassuk-e H1N1 ellen, az iskolából is küldtek papírt, amin nyilatkozni kellett. Alapvetően én nem akartam, de megkérdeztem az apját is. Persze ott ugye orvoscsalád, két orvos, egy orvoslátogató... mindenki ajánlotta. Holott Norbi - az apja - is azt mondta, hogy szerinte is a média fújta fel, beszélt ő is olyan gyerekorvossal, aki nem adja be, Marci gyerekorvosa se ajánlotta, ránk bízta - de őt meggyőzte az apja, az öccse és a barátnője, Helga. Aki héthónapos kismama, magának nem adatja be, bár Czeizel Endre személyes szakmai felelősséget vállalva ajánlja... de az én fiamnak igen. Á, mindegy... kidühöngtem magam, de nem tudtam annyira határozott lenni, megadtam magam, Marci ma megkapta az oltást. Végülis családon belül kapta, nem is tudom, hogy a nagyapjától vagy a nagybátyjától, mindegy. Azt már a mi védőnőnk mondta, hogy ha megkapja, akkor jobb így és jobb előbb, mint az iskolai közös beadatással. Hát így lett.

Ha legközelebb a doktornővel találkozom, mondom neki, hogy szeretném átíratni hozzá Marcit, így könnyebb lesz, egy gyerekorvos a két gyereknek, nem kell Fehérvárra rohanni vele, ha valami van... eddig is csak az apja miatt hagytam az eredeti orvosánál.