Pöttyös Marci

Kisfiam péntek reggel elment az iskolába, ahová az apukája ment érte, vitte aikidora, majd haza hozzájuk. Ott töltötte a hétvégét, apa hozta hétfő reggel iskolába, így én hétfő délben láttam legközelebb. Pár pötty volt a nyakán, kérdeztem, megcsípte-e valami? Á nem, mondta Marci, a fején is van, annyi csípés nem lehet... Na, mondtam, húzd csak fel a pólódat... Ahogy megláttam, indultunk is a gyerekorvoshoz, bár a diagnózist már magam is tudtam: bárányhimlő. Doktornő szerint hétfőn már 3-4 napos fertőzés volt a pöttyök alapján, így az apja észre kellett volna, hogy vegye... Mindegy, ha észreveszi, se lett volna másként. 

Így aztán Marcinak meghosszabbodott a tavaszi szünet. Csak holnap kezdődik hivatalosan, de ő már kedd óta nincs iskolában. Ma elmentem a leckéjéért, szerencsére nem marad le nagyon, csak a keddi iskolai munkát és leckét kellett bepótolnia, mert ma már játszós, szemétszedős napot tartottak.Így néz ki most Marci (zuhany után, behintőporozva, mert mentolos hintőport kapott viszketés ellen:

Egyébként jól van, kicsit viszket és hősiesen nem vakarja, naponta többször zuhanyozom, hintőporozom. Ami szomorú: nem mehetett hétfőn focira, pedig jöttek a Videoton focistái, el is bőgte magát szegényem :( Valamint a húsvétunk nagyon meg lesz bolygatva. Regőt innentől lappangónak és fertőzőnek tekintjük, így a ságvári nagy közös családi húsvét elmarad, illetve lerövidül. Úgy szokott lenni, hogy itthon már péntek reggel jön a nyuszi, péntek este elmegyünk Ságvárra, ott szombat délután nyuszizunk Bencéstül, Márkostul, ráadásul Márk névnapja is van. Aztán sonkás-tojásos húsvéti vacsora, vasárnap pedig ebéd után szoktunk hazajönni, hogy a húsvét másik felét Marci apjáékkal töltse. Most Marci már elvileg nem is lesz gond, a doktornő szerint biztosan nem, de mivel Regő fertőző, ő nem jöhet :( Ha Marcinak már tényleg csak pörkei lesznek, és Regő még nem lesz nyűgös beteg, akkor mi ketten elmegyünk szombat délutánra, és ennyi az idei húsvét. Amit nagyon remélem, hogy Dédipapa temetésére mindketten meggyógyulnak!

Egy hétvége apánál, a Pókember meg a rajz

Marci másik testvérének, Katának szombaton volt az első születésnapja. A hétvégét apjáéknál töltötte, volt szülinapozás, torta, vendégség, minden, ami kell, Kata ügyesen szétkente a tortáját. Pénteken iskola után Apa ment érte, és hétfőn iskola után jött haza. Azt mesélte, hogy nagyon érdekeset rajzoltak: akváriumot kellett festeni hínárral, növényekkel, kavicsokkal, aztán kaptak halsablont, azt ki kellett vágni, zsírkrétával duplán kiszínezni, és a felső rétegbe mintákat karcolni, hogy alatta látsszon az alsó réteg. A múltkori kettes után erre hármast és négyest kapott :) a vágásra hármast, a festésre négyest, aminek nagyon örültem, mondtam neki, hogy ezek szerint javított rajzból, tök jó!

Itthon két csomag is várta: az egyiket Regő keresztszülei küldték, még elmaradt karácsonyi ajándék volt, és két újabb Hot Wheels autót rejtett. A másik postán érkezett, és a régóta vágyott Pókember-jelmez volt benne. Marci körülbelül ötéves kora óta Pókember akar lenni a farsangokon, de hol én nem engedtem, hol pedig nem mehetett farsangra - konkrétan tavaly, a beírásai miatt. Ebben az iskolában az a szokás, hogy akinek három beírása van egy időszakban, az a következő közösségi programon - farsangon, kiránduláson - nem vehet részt. Szerintem elég gáz, de ez van. Főleg azért gáz, mert Marcinak most is van két beírása, az egyik arról szól, hogy hógolyózni merészelt. Szörnyű, nem? De amúgy sem egy megfelelő pedagógiai módszer a közösségtől való eltiltás. 

Na mindegy, elkalandoztam, a lényeg, hogy megjött a Pókember-jelmez, amit idén végre beszereztem. Az otthon készített jelmezek híve vagyok, de ilyet nem mernék vállalni. Ilyen lett:

Regő mindig belelógott a képbe :) Aztán az is kiderült, hogy a pókemberek is járnak vécére, szeretik a sajtos-tejfölös tésztát, és bizony a Pókembernek is kell leckét írni, de egész jól tud szorzótáblát tanulni :) És mivel a Pókember egy szuperhős, mindentől megvédi az ő kisöccsét:

Karácsony 2010

Ahogy lejjebb írtam, Marci idén a téli szünet nagy részlét az apukájánál tölti. 25-én délben jött haza, és akkor bonthatta ki az itt kapott ajándékait. Már előtte is sok karácsonya volt: 24-én reggel apánál, 25-én az apai nagymamájánál, és valamikor ezek között még Helga (apa barátnője) anyukájánál is. Kapott társast, könyvet, lézerkardot, Geomagot. A lézerkardot el is hozta, nem örültem neki, hogy ezt kapta, de ha már kapta, hadd játsszon vele. Itt már nem volt olyan ünnepélyes az ajándékozás, Marika néni átjött, Péter aludt, mert épp lázas volt, Regő is boldogan részt vett Marci ajándékainak megtekintésében. 

Kapott két társast, egy Twistert (ez az, amikor színes pontokra kell tenni kezünket-lábunkat, és a játékosok jól összegubancolódnak) meg egy érdekes táblás játékot, ami a kelta időkben, druidák főszereplésével játszódik. Regő hamar lefeküdt, mi ezzel a társassal játszottunk kettőt, mindkétszer Marci nyert. Kapott még két könyvet: a Harry Potter első részét, amit nemrég kölcsönkaptunk Emi barátnőmtől, és elolvastuk együtt - most már Marci maga is olvashatja a saját példányát - a másik pedig Kipling: Hogyvolt-mesék című, gyönyörű, nagy alakú állatmesés könyve, este három mesét is felolvastam belőle, és nagyon jókat nevettünk rajta. Jó előszoba lesz A dzsungel könyvéhez. 

Társasozás után elkezdtük nézni a Harry Pottert filmen, mert ezt is megkapta Marci a könyv mellé. Én is csak akkor láttam, amikor új volt a moziban 7-8 éve, úgyhogy mindkettőnknek új élményt jelentett. Közben ebédeltünk meg, majd a film végére Péter és Regő is csatlakozott.

Ezeken kívül még Marika nénitől kapott Marci egy műanyag bobot, reméljük, a hó is megjön hozzá hamarosan! Képek az ajándékbontásról:

A film után még kardoztunk egy kicsit a lézerkarddal, ami eközben sajnos eltörött, nem volt valami erős anyagból. Én menthetetlennek ítéltem, volt is sírás, de aztán Péter megjavította, de innentől csak légkardozni szabad vele :) Aztán még pár kör Twistert is játszottunk, és jött a vacsi-fürdés-mese-alvás.

Gyakorlatilag Marci azt a pár napot töltötte volna velünk a 25-e felén kívül, amit együtt töltöttünk volna Ságváron a szüleimnél, de mi az utolsó pillanatig hezitáltunk, hogy menjünk, mehetünk-e, hiszen Marcin kívül mindenki beteg. Végül Péter nem is jött, lázas volt, és mi Regővel is csak egy napra mentünk. De Marci maradt, most is a mamáéknál van, hogy Bencével és az új játékokkal is játszhassanak ott együtt. Sajnálom, hogy nincs velünk, és hiányzik, de jó ott neki :) Szóval 26-án ebédre értünk Ságvárra, közben beugrottunk Siófokra Dédipapához, mert ő sem tudott jönni, és átadtuk az ajándékát, egy fényképes naptárt. Ebéd előtt volt az ajándékbontás, Marci kapott Bencével közösen egy hatalmas versenyautó-pályát távirányítós autókkal, egy "Készítsd el a saját vulkánodat!" készletet, erre én is nagyon kíváncsi vagyok :) egy Lego társast és az Egyszer volt, hol nem volt... az élet sorozatot dvd-n. Ebéd után rögtön össze is rakták az autópályát, és amíg mi el nem jöttünk, azzal játszottak.

De vitte innen is a két társast és az egyik könyvet is, szóval jól elvannak Bencével :) Most beszéltem vele, jól érzi magát, és befalt egy csomó bundás kenyeret vacsorára :)

Elvált gyerek karácsonya

Marci három és fél éves volt, amikor szétköltöztünk az apukájával. Szerencsére, ha van ilyen, ez egy úgynevezett "jó válás" volt, és akkor is, azóta is Marcival kapcsolatban mindent meg tudunk beszélni. A karácsonyok változóan alakultak azóta, mindig megbeszélés alapján. A válás évében, azaz most már négy évvel ezelőtt albérletben laktunk kettesben Marcival, és az apukáját is meghívtuk Szentestére, ugyanúgy hármasban voltunk együtt, mint azelőtt, csak nem aludt nálunk. Nem volt benne semmi őszintétlenség, jó volt ez így akkor. Még 2007 karácsonyán is ott laktunk, de akkor már mintha valahogy osztottuk volna az ünnepet. Azóta van úgy, ha jól emlékszem, hogy egyik évben velünk, másik évben az apjáékkal van Marci Szenteste. 2008-ban költöztünk ide, akkor 25-én délután érkezett meg és örült az ajándékainak. 

Tavaly már Regővel ünnepeltünk, apjánál viszont épp akkoriban várták a kistestvért, aki ugyan január 10. körülre volt várható, ha jól emlékszem, de attól az időponttól fogva, amikor már bármikor jöhetett volna, Marci nem mehetett hozzájuk. Gyakorlatilag egy hónapig, Mikulástól január 15-ig, amikor végre megszületett a baba, nem mehetett az apjához, és karácsonykor is csak 25-én nappal. Nagyon sajnáltam akkor. Idén viszont pótol: december 20-án kezdődött a téli szünet, Marci 21-én délután elment az apukájához, és csak 25-én ebédre jön haza. Hagyományosan 26-án felkerekedünk, és elutazunk Ságvárra anyukámékhoz, ahol két-három napot töltünk tesókkal, unokatesókkal, nagyszülőkkel, dédipapával. Amikor hazajövünk, Marci újra apához megy, idén ott is szilveszterezik.

Ezúton kívánok boldog karácsonyt mindenkinek!